Kötelező lépések és jó döntések
A számviteli törvény előírásai szerint saját tőkeként kell kimutatni azt a tőkerészt, amelyet a tulajdonos a vállalkozás rendelkezésére bocsátott vagy amelyet az adózott eredményből a vállalkozásban hagyott. Emellett a saját tőke részét képezi az értékhelyesbítés és a valós értéken történő értékelés értékelési tartaléka is.
A saját tőke jelentősége és rendezésének lehetőségei
A számviteli törvény előírásai szerint saját tőkeként kell kimutatni azt a tőkerészt, amelyet a tulajdonos a vállalkozás rendelkezésére bocsátott, vagy amelyet az adózott eredményből a vállalkozásban hagyott. Emellett a saját tőke részét képezi az értékhelyesbítés és a valós értéken történő értékelés értékelési tartaléka is.
A saját tőkének különösen fontos szerepe van: a piaci szereplők egyfajta garanciaként tekintenek rá, hiszen a megfelelő nagyságú tőke azt jelzi, hogy a cég képes rendezni fennálló kötelezettségeit. E szerepre tekintettel a Polgári Törvénykönyv olyan előírásokat tartalmaz, amelyek kötelezik a cégeket arra, hogy saját tőkéjük kedvezőtlen alakulására a törvényben meghatározott módon és határidőn belül reagáljanak.
Mielőtt a részletszabályokat megvizsgáljuk, nézzük meg, milyen tőkeminimumokat ír elő a Ptk az egyes társasági formák esetében. Ezek a következők:
- Kft: minimum 3 millió Ft jegyzett tőke
- Zrt: minimum 5 millió Ft jegyzett tőke
- Nyrt: legalább 20 millió Ft jegyzett tőke
A saját tőke csökkenésének gyakorlati esetei és következményei
A cégek életében előfordul, hogy egy-egy üzleti év veszteséggel zárul. Ez különösen gyakori a működés kezdeti szakaszában, de a külső körülmények – például a Covid–19 világjárvány vagy az orosz–ukrán háború – is vezethetnek hasonló helyzethez. Egyetlen veszteséges év önmagában még nem veszélyezteti a működést, de figyelmet kell fordítani a saját tőke alakulásának tendenciájára. Kft-k és Zrt-k esetében ugyanis tőkevédelmi szabályokat is be kell tartani.
Két egymást követő év vesztesége
Amennyiben a társaság két egymást követő teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő nagyságú saját tőkével, a második év beszámolójának elfogadását követő 3 hónapon belül gondoskodni kell a saját tőke helyreállításáról. Ennek elmaradása esetén:
- a cégnek 60 napon belül meg kell szűnnie, vagy
- át kell alakulnia olyan társasággá, amelynek megfelel a tőkehelyzete.
Saját tőke kritikus csökkenése esetén szükséges lépések
Kft esetében:
Ha az ügyvezető tudomást szerez arról, hogy
- a saját tőke a törzstőke felére, vagy
- a törvényben előírt minimum alá csökkent,
akkor köteles összehívni a taggyűlést, vagy taggyűlés tartása nélküli döntéshozatalt kezdeményezni. A meghozott határozatot 3 hónapon belül végre kell hajtani. Ennek elmulasztása esetén, ha a körülmény továbbra is fennáll, a törzstőkét le kell szállítani.
Zrt esetében:
Ha az igazgatóság tudomására jut, hogy
- a saját tőke az alaptőke kétharmadára, vagy
- a minimálisan előírt alaptőke alá csökkent,
8 napon belül össze kell hívnia a közgyűlést. A közgyűlés határozatot hoz a helyzet megszüntetéséről vagy a társaság átalakulásáról. A határozat végrehajtására 3 hónap áll rendelkezésre. Ha ez nem történik meg, az alaptőkét le kell szállítani.
A saját tőke rendezésének lehetséges módjai
A törvényi előírások teljesítésére több megoldás is rendelkezésre áll. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:
- Tőkeleszállítás: Olyan esetekben alkalmazható, amikor a saját tőke csökkent, de a jegyzett tőke még mindig meghaladja a minimum értéket. A jegyzett tőkét ilyenkor lecsökkentik, miközben például a tőketartalékot növelik – azaz a tőkeelemek belső átrendezéséről van szó.
- Pótbefizetés: Elsősorban Kft-k esetében alkalmazható, amennyiben a társasági szerződés ezt lehetővé teszi.
- Tőkeemelés. Megvalósulhat csak a jegyzett tőke növelésével, vagy ún. ázsiós tőkeemelés formájában, amikor a jegyzett tőke emelésével párhuzamosan a tőketartalék is nő.
- Tulajdonosi követelés elengedése: Ebben az esetben a tulajdonos elengedi a társasággal szembeni követelését, amelyet a cég az elengedés évében bevételként számol el.
- Pénzeszköz vagy egyéb eszköz ingyenes átadása: A tulajdonosi követelés elengedéséhez hasonlóan ez is a tárgyévi eredményen keresztül javítja a saját tőkét.
- Értékelési tartalék képzése: Ha a társaság olyan eszközökkel rendelkezik, amelyek piaci értéke magasabb a könyv szerinti értéknél, lehetőség van értékhelyesbítésre. A döntést a számviteli politikában rögzíteni kell, és a változás közvetlenül a saját tőkében jelenik meg – eredményhatása nincs.
Nem mindegy, hogyan történik a tőkerendezés – egy tanulságos példa
Bár sok lehetőség áll rendelkezésre, fontos, hogy a megfelelő megoldást a vállalkozás egyedi helyzetéhez igazítva válasszuk ki. Az alábbi eset jól szemlélteti, milyen következményekkel járhat egy nem kellően átgondolt döntés.
Egy társaság hosszabb ideje nem folytatott aktív gazdasági tevékenységet. Könyveiben jelentős összegű, anyavállalattól kapott kölcsön szerepelt, és egy leírt részesedés értékvesztése miatt saját tőkéje negatívba fordult.
Az anyavállalat eredetileg a működés újraindítását tervezte, ezért ázsiós tőkeemelést hajtott végre: a követelését apportként a társaság rendelkezésére bocsátotta. A tőkerendezés könyvelési szempontból is megfelelően történt.
Nem sokkal később azonban stratégiai irányváltás történt: a cégcsoport úgy döntött, kivonul a magyar piacról, és elindította a társaság végelszámolását.
Mi volt a gond?
A tőkerendezés valójában nem a további működés támogatását szolgálta, hanem azt a célt, hogy a társaságnak ne legyen fennálló kötelezettsége a végelszámolás kezdetekor. Ezért az adóhatóság az apportot nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, hanem követeléselengedésként értelmezte. Következményként az összeg egyéb bevételként jelent meg, ami társasági adófizetési kötelezettséget eredményezett.
Tanulság: egy elsőre logikusnak tűnő döntés – ha nincs összhangban a cég jövőjével – akár jelentős adózási kockázatot is hordozhat.
Hogyan kerülhetők el a hasonló hibák?
Könyvelőként és tanácsadóként felelősségünk, hogy időben jelezzük az esetleges problémákat, és olyan megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek megfelelnek az adott vállalkozás céljainak. Kollégáink ezért folyamatosan figyelemmel kísérik a kezelt cégek tőkehelyzetét, és ha szükséges, kezdeményezik az egyeztetést.
Mert egy jó döntés nemcsak a számokon múlik, hanem azon is, hogy az adott helyzethez legjobban illeszkedő megoldást választjuk. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a jogi, számviteli és üzleti szempontokat egyaránt időben mérlegeljük.