Adószám törlése
A jelenlegi szabályok szerint az adóhatóság egy társaság adószámát – adószám felfüggesztéses előzmény nélkül – törli, ha azt állapítja meg, hogy:
- a vállalkozás által a székhelyeként bejelentett cím nem valós,
- a vállalkozás szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelentett be,
- a vállalkozás által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy.
Fennállhat adószám törlésének lehetősége annál a vállalkozásnál is, amely az adóhatóság kétszeri felhívása és bírságolása ellenére nem tesz eleget a beszámoló közzétételi kötelezettségének. Ha a beszámolót annak ellenére sem teszi közzé a társaság, hogy előzőleg az adóhatóság két alkalommal bírságkiszabással és a 30, majd 60 napos határidővel felhívta erre a figyelmét, könyörtelenül törlik az adószámát
A bevallási- és adófizetési kötelezettségüket nem teljesítő (365 napot meghaladóan) adóalanyok „passzivitását” szintén adószám törléssel bünteti az adóhatóság, ha az adózó a bevallási-, adófizetési kötelezettség elmulasztása miatti adószám-felfüggesztést követő 180 napos időtartamon belül sem nyújtja be elmulasztott adóbevallását.
Bár az adószám-felfüggesztés az adószám törlését megelőzi akkor is, ha KOCKERD kérdőív kitöltéséről és annak visszaküldéséről az adóhatósági irat – két egymást követő alkalommal a címzett ismeretlensége vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatti – kézbesíthetetlensége miatt került sor. Ilyen esetekben is érheti váratlanul az adóhatósági szankció a vállalkozást, mivel ekkor szintén kizárólag hirdetményi úton közli a NAV a döntését.
Az adószám törlése nem csak a vállalkozás működésének a végét jelenti, hanem a törölt adószámú vállalkozás vezető tisztségviselőjére, képviseletre jogosult tagjára, vagy Kft, zRt esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségi befolyással rendelkező tagjára, vagy részvényesére 5 évi árnyékot vet. Az említett 5 éves időtartamon belül törölt adószámú vállalkozások felsorolt képviselői, tagjai nem lehetnek egy újabb vállalkozásnak képviselői, mert az új vállalkozás adószámának kiadását az adóhatóság meg fogja tagadni.
Előzetesen meg kell jegyezni, hogy az adószám-törlés következményeire vonatkozó jogszabályi előírások nincsenek teljesen összhangban. A következőkben az adószám törlését értelmezés ennek függvényében kell megítélni.
Az adószám-törlés feltételei és következményei, attól függően eltérnek, hogy az adószám törlése az Art. 24/A. §-a vagy 24/B. §-a alapján történik. Az Art. 24/A. §-a alapján történő törlést megelőzi az adószám felfüggesztése, míg az Art. 24/B. §-a alapján történő törlésnél ez nem áll fenn. Az adóhatóságnak is eltérő a feladata. Az adószám felfüggesztésekor is – nemcsak a törlés jogerőre emelkedésekor – értesítenie kell a cégbíróságot a felfüggesztés tényének és kezdő időpontjának cégjegyzékbe való bejegyzése érdekében. Az adószámnak az Art. 24/B. §-a alapján történő törlésekor a cégbíróság a törlésről történő értesítésével kezdeményezi az adózó megszüntetésére irányuló eljárást.
A cégtörvény (2006. évi V. törvény) 91. §-a szerint, ha a cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus úton történő értesítése alapján tudomást szerez arról, hogy a cég adószámának jogerős törlésére került sor, a cégbíróság a céget – legkésőbb az állami adóhatóság értesítését követő tizenöt munkanapon belül – megszűntnek nyilvánítja. A megszűntnek nyilvánítás azonban nem eredményezi a cég törlését, mivel a végzés jogerőre emelkedését követően a cégbíróságnak le kell folytatnia a kényszertörlési eljárást. (Cégtv. 116. § a) pont).
A kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet, és legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, a cég átalakulásáról. A kényszertörlési eljárás folyamata is eltér attól függően, hogy elérhetők vagy nem elérhetők a cég vezető tisztségviselői és tagjai, illetve attól függően, hogy a cégbíróság felhívására történik vagy sem követelés-bejelentés.
Ha a vezető tisztségviselő, vagy a tag fellelhető, akkor köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegforduló nappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. A beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.
Ha a cég vezető tisztségviselője, tagja ismeretlen, a cégbíróság a Cégközlönyben végzést tesz közzé, mely felhívást tartalmaz arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. Ha ez az intézkedése nem vezetett eredményre, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek nyilvánítja. (Ezt követően megindítja a kényszertörlési eljárást.)
A kényszertörlési eljárást közzétevő végzéssel egyidejűleg hívja fel a cégbíróság a hitelezőket követelésük bejelentésére. Amennyiben követelés bejelentésére nem került sor és a cég vagyonáról sincs információ, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből (ha a cégbíróság megállapítja, hogy van fellelhető vagyon, azt felosztja a tagok között).
Amennyiben követelés bejelentésére került sor és a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem fellelhető, akkor törli a céget a cégjegyzékből.
Ha a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, de fedezetelvonó ügylet miatt valószínűsíthetően nincs vagyona, vagy a cégnek munkavállalója van, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.
Adóbevallási kötelezettség
A cégbejegyzésre kötelezett adózó társasági adókötelezettsége a cégbejegyzésből való törléssel, illetve a felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás esetén a felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző nappal szűnik meg. Erre az időpontra kell a megszűnés szabályai szerint megállapítani az adókötelezettséget és a bevallásokat benyújtani.
Felszámolási eljárás esetén a társasági adóbevallási kötelezettség a felszámolás kezdő napját követő 30 napon áll fenn.
A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le.
Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.
A végelszámolás alatt álló adózóknak a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a cég törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló mérlegforduló napját követő 60 napon belül kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg kell a számviteli beszámolót letétbe helyezni és közzétenni.
Minden más adóról (a bevallással még le nem fedett időszakról) is, amelyeknél az adó-megállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a soron kívüli adóbevallást kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell bevallást adni.
A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást, kényszertörlési eljárást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról az Art. általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a kényszertörlési eljárás kezdő napjától nem alanyai a társasági adónak.
Általában az adószám törlése nem végelszámolás vagy felszámolás alatt szokott bekövetkezni, így az egyéb megszűnés kategóriája szerint kell a záró bevallásokat beadni. A bevallási időszak tekintetében csak olyan dátum szerepelhet, amikor még volt – akár felfüggesztett állapotú – adószáma a vállalkozásnak. Itt kell még arról beszélni, hogy a kényszertörlési eljárás nem egyenlő az adószám törlésével. Az előbbit a cégbíróság intézi (gyakorlatilag a felszámolás, végelszámolás mellé jön harmadik megszüntető eljárásként), az utóbbit az adóhatóság.
A leírt általánosságok a gyakorlatban persze akadályokba ütköznek, az egyes bevallásokkal külön-külön kell megküzdeni.
A társasági adó bevallása: a társasági adó alanya a cég, amit nem töröltek, de adószáma még van. Csak azt tudjuk tenni, hogy egyéb megszűnés ’M’ jogcímen beadjuk a 71-es bevallást, záró dátumként megjelölve azt az utolsó napot, amikor még volt adószám. Az adószám annak törlését követően néhány hétig még annyiban aktív státusban van tartva, hogy bevallásokat lehessen rá küldeni.
Folytatva a sort az általános forgalmi adóval szintén záró bevallással célszerű túlesni az adószámmal még érintett, bevallással le nem fedett időszakról, szintén ’M’ jogcímmel beadva. Ha van következő időszakra átvihető, de vissza nem kérhető áfa, és a törlést megelőzően felfüggesztett volt az adószám (általában így van), akkor nem szabad a jogutód nélküli megszűnés jogcímen az ÁFA kiutalást kérni.
A havi adatszolgáltatásokat szintén érinti a kérdés. Itt is törtidőszaki bevallást lehet egyedül beadni, szintén ’M’ kóddal. A dolgozók bérének elszámolása mindig probléma egy ilyen esetben. Használjuk azt a technikai lehetőséget, hogy a bevallás előlapján szereplő bevallási időszaktól eltérhet az egyes dolgozók biztosítási időszaka az M-es lapon belül. Egy pár hétig az adószám annyiban még aktív, hogy fogadni tud a rendszer bevallásokat. Ha még ezután is történne bér kifizetése, akkor annak a bevallása már valóban lehetetlen lesz. Ilyen szituációban csak azt tudja a cég tenni, hogy félreteszi az adóra és járulékokra valót, esetleges ellenőrzés alkalmával meg hivatkozik ellehetetlenült állapotára.
Adja magát a kérdés: le kell-e kötelezően zárni a munkaviszonyt? Nincs ilyen jogi kötelezettség, ugyanakkor ha nem cél a cég adószámának visszaállítása, akkor meg kell lépni, mert nem lehet a bérek után az adót, járulékot bevallani adószám hiányában.
Végül az 1301-es bevallásról se feledkezzünk meg, itt is az ’M’ kód az egyetlen, amivel be lehet adni a nem teljes adóévről szóló bevallást.
Mi a helyzet számviteli téren?
A számviteli törvény - alanyiság nem adószám függő, tehát elvileg adószám nélkül is van könyvelés.
Az adószám törlése után kényszertörlési eljárásra kerül sor, illetve a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordulhat át.
Az ezzel kapcsolatos feladatokat a számviteli törvényben találjuk. Ennek értelmében a vállalkozó kényszertörlési eljárása esetén az üzleti év az előző üzleti év mérleg fordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig – mint mérleg fordulónapig – terjedő időszak.
A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja.
Számviteli teendőnk tehát adószám nélkül is van bőven.
Tagokra vonatkozó megszorítások
A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követően öt évig valóban nem lehet az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt:
- más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja,
- közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja,
- más gazdasági társaság vezető tisztségviselője.
Megszüntetési eljárás a Cégtv. 89-90. §-ában megfogalmazott okból indított eljárás, illetve az adószámnak az Art. 24/B. §-ában megnevezett okból történő törlése.
A társaságalapításból, illetve a társaságban tagként, vezető tisztségviselőként való részvételből történő kizárásról rendelkezik még a Gt. 5. §-ának (1)-(6) bekezdése.
További következmények
A törölt adószámú adózók azon számlái után, amelyek az adószám jogerős törlését követően kerültek kiállításra a számlabefogadó nem gyakorolhat adólevonási jogot, mivel a törlést követően a céget adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha megszűnt volna, így az általa kibocsátott számla sem alkalmas a levonási jog gyakorlására.
Más a helyzet felfüggesztés esetén. A jogszabályi rendelkezések a felfüggesztett adószámmal rendelkező adóalanyoktól megvonják a lehetőséget arra, hogy adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést vagy költségvetési támogatást igényeljenek. A velük üzleti kapcsolatban álló adóalanyok azonban – az egyéb feltételek teljesülése esetén – érvényesíthetik adólevonási jogukat a felfüggesztett adószámú adóalanyoktól befogadott számlák alapján is. A fentiek alapján számla befogadás előtt érdemes megnézni nem csak a törölt, hanem a felfüggesztett adószámmal rendelkezők listáját is a NAV weboldalán.